Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (III.1.) önkormányzati rendelete az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról

Naszály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésben, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26 §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésben, 58/B. § (2) bekezdésben, 92. § (1)-(2) bekezdésben és 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjában és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 29.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a.) b.) e.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8.és 8a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ E rendelet célja, hogy Naszály községben a polgárok szociális biztonságának feltételrendszerét meghatározza. Ennek során egyrészt szabályozza az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének részletes helyi feltételeit.

2. Hatásköri szabályok

2.§(1) Naszály Község Önkormányzat Képviselő-testülete a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottságra ruházza át.
(2) A Képviselő- testület Szociális Bizottsága az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

3.Eljárási rendelkezések

3.§ (1) A települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1.és 2. melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni az abban meghatározott mellékletekkel.

(2) A lakásfenntartási települési támogatásra, és ápolási célú települési támogatásra való jogosultság elbírálásához környezettanulmányt kell készíteni.

(3) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő létkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő kérelme és jövedelmére vonatkozó nyilatkozata alapján is teljesíthető. Ilyen esetben a hivatal a határozat hozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozat valódiságáról, melyről feljegyzést készít és azt az ügyirathoz csatolja.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és családja személyi adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, és az erre vonatkozó – e rendeletben előírt tartalmú – igazolásokat becsatolni, illetve ennek hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.

(5) A jogosultsági feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni

a.) a saját háztartáson belüli eltartást: a nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek esetében iskolalátogatási igazolással, melynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíjat,

b.) jövedelemmel nem rendelkező eltartott esetében a fogyatékos és rokkant az ezt megállapító határozattal,

c.) állástalan, munkanélküli esetében a Tatai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége által kiállított egy hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal,

d.) elvált szülőknél a saját háztartásban tartást a kiskorú gyermekelhelyezéséről szóló jogerős ítélet bemutatásával, külön élők esetében a büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozattal, továbbá a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával,

e.) az Önkormányzattól vagy a szociális intézményeknél igénybe vett ellátásról, támogatásról a jogerős-határozattal, esetleg az adott intézmény által kiadott igazolással, vagy a szociális nyilvántartás adataival.

(6) A jövedelem számításánál irányadó időszak és az igazolás módja:

a.) munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás,

b.) a járási hivatal, illetve a munkaügyi szerv által folyósított ellátásokról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, illetve a jogosultságot megállapító határozat másolatának becsatolásával,

c.) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a folyósító szerv által kiállított igazolás,

d.) vállalkozók esetében a NAV igazolása az előző évi személyi jövedelem adó alapjáról

e.) egyéb nem rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozata,

f.) tartásdíj esetében a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett, a ténylegesen folyósított tartásdíj átvételi elismervénye.

(7)A rendkívüli települési támogatás, a települési gyógyszertámogatás, a települési

temetési támogatás, a havi rendszerességgel adott ápolási célú települési támogatás kifizetése utólag, minden hónap 5-éig a polgármesteri hivatal házipénztárából

történik.

(8) A lakásfenntartási települési támogatás összege utólag, minden hónap 5-éig

közvetlenül a szolgáltatókhoz kerül utalásra.

4. Jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

4§ (1) A szociális bizottság a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését elengedi méltányosságból :

2) A szociális bizottság az ellátás megtérítését méltányosságból akkor csökkenti, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

(3) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-a.

(4) A szociális bizottság az ellátás részletekben történő kérelmét akkor teljesíti, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(5) A részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően: a) 50.000 forintig 3 hónap,
b) 50.001-100.000 forintig 6 hónap,
c) 100.000 forint felett 8 hónap.

(6) E bekezdés szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani a szociális bizottsághoz.

II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 1. Lakásfenntartási települési támogatás

5.§ (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatást egy évre kell megállapítani.

(2) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.A támogatás villanyáram, víz és csatorna, gázfogyasztás, költségeinek támogatásához igényelhető.

(3) Lakásfenntartási települési támogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha a háztartásban

a) az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át , egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg és

b) a kérelem benyújtását megelőző hónap igazolt, teljesített lakásfenntartási költségeinek összege meghaladja a háztartás havi összes bevételének 20 %- át, egyedül élő esetén 25 %-át, és

c) vagyona nincs .

(4) A kérelemhez csatolni kell a befizetett közüzemi számlákat, melyek a kérelem benyújtását megelőző egy hónapnál régebbiek nem lehetnek.

(5) A lakásfenntartási települési támogatás lakásfenntartási költségeinek igazolására a.) villanyáram,
b.) víz és csatorna
c.) gázdíj

fogyasztás befizetését igazoló dokumentumok fogadhatók el.
(6) Háztartásonként a lakásfenntartási települési támogatás havi összege 3 500.- Ft.

(7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(8) Amennyiben a lakásfenntartási települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(9) A lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles gondoskodni:
a) az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) takarításáról, annak udvara, kertje gyommentesítéséről és a kert rendeltetésszerű használatáról,

b) keletkező szilárd és folyékony települési hulladék jogszabályi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről, elszállításáról,
c) az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról,

d) az ingatlana előtt lévő nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.

2. Ápolási célú települési támogatás

6.§ (1)Az önkormányzat ápolási célú települési támogatást állapít meg – a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző – hozzátartozó részére, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %- át, egyedül élő esetén annak 250 %.- át nem haladja meg, és az ápolt ápolása munkából és jövedelemből való kiesést eredményez, valamint az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó.

(2) Az ápolási célú települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(3)Ápolási célú települési támogatás akkor állapítható meg, ha a gondozó és a gondozott nem kötött eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.

(4) Nem jogosult az ápolási célú települési támogatásra a hozzátartozó, ha

(6) Az ápolási célú települési támogatást meg kell szüntetni továbbá, ha az ápoló ápolási kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének esetei:

1. a)  ha az ápolt fizikai ellátása (étkezés, mosdatás, fürdetés) nem folyamatos,
2. b)  az ápolt lakókörnyezetének elhanyagolása (takarítás, mosás hiánya)

c) rendszeres orvosi ellenőrzés hiánya, illetve az orvosi utasítások be nem

tartása

(7) Az ápolási célú települési támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a szociális bizottság bármikor ellenőrizheti.

(8) Az ápolási célú települési támogatás összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(9) Az ápolási célú települési támogatás nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igénybevételére jogosít.

(10)A

z ápolási célú települési támogatást az önkormányzatnak évente felül kell

vizsgálnia.

3. Rendkívüli települési támogatás

7.§(1) A rendkívüli települési támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a személynek is, akinek a 7.§ (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja ugyan a jövedelme, de előre nem tervezhető indokolt többletkiadásai következtében (különösen munkanélküliség, betegség, baleset, elemi kár, váratlan haláleset, természeti katasztrófa, 4 hónapot meghaladó táppénzes állomány, a gyermek beiskoláztatása, a válsághelyzetben lévő várandó anya gyermekének megtartása,) létfenntartása veszélyeztetett.

(3) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás a fogászati ellátás támogatására irányul, úgy a kérelem benyújtásakor a fogászati ellátásról szóló számlát mellékelni szükséges.

(4) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújtható, olyan módon, hogy a havi összege 3.000 Ft- 10.000 Ft között kerül megállapításra.

(5) A fogászati ellátás támogatása esetén a rendkívüli települési támogatás havi összege a számla végösszegének 30%-a, maximum 30.000 Ft.

(6) A rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható.

Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha
a.) a kérelem erre irányul vagy
b.) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás

felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(7) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez, intézményi táborozáshoz, kiránduláshoz nyújtott rendkívüli települési támogatás.

(8) A Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatás formájában az időskorúak ( 70 év felett ) részére, jövedelemtől függetlenül évente egy alkalommal ajándékutalványt, vagy pénzbeli támogatást nyújt, ha erre a célra a fedezett a költségvetésben rendelkezésre áll.

(9) A család jövedelmi viszonyaitól függetlenül gyermek születése esetén a szülő egyszeri 15.000 .- Ft összegű rendkívüli települési támogatásra jogosult.

4. Települési gyógyszertámogatás

8.§(1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, és b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül meghaladják a havi ötezer forintot.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális

összege nyolcezer forint.

5. Települési temetési támogatás

9.§(1)A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, az egyedül élő esetén annak 450%-át nem haladja meg.

(3) Települési temetési támogatás nyújtható annak a személynek is, akinek a 9.§ (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja ugyan a jövedelme, de a temetési költségek viselése miatt létfenntartása veszélyeztetett.

(4) A települési temetési támogatás esetenkénti összege 35.000.- Ft.
(5) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a kérelmező nevére kiállított számla

eredeti példányát.

(6) A temetési költségekre tekintettel megállapított támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számlával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

6. Aktív korúak ellátása

10.§. (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles gondoskodni:
a) az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) takarításáról, annak udvara, kertje gyommentesítéséről és a kert rendeltetésszerű használatáról,

b) keletkező szilárd és folyékony települési hulladék jogszabályi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről, elszállításáról,
c) az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról,

d) az ingatlana előtt lévő nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról

III. Fejezet
Szociális szolgáltatások
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások – szociális alapszolgáltatások

1. Étkeztetés

11.§(1) Étkeztetésre jogosult aki

a) 80. életévét betöltötte, vagy
b) korhatárra tekintet nélkül, akinek ba) egészségi állapota, vagy
bb) fogyatékossága, vagy
bc) pszichiátriai betegsége, vagy bd) szenvedélybetegsége vagy be)hajléktalansága

ezt indokolja.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

a) fogyatékossági támogatásban részesül
b) vakok személyi járadékában részesül
c) emelt összegű családi pótlékban részesül, vagy
d) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(6) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a)(1) bekezdés ba) és bd) alpontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,

b)a (1) bekezdés bb) alpontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,

c)a (1) bekezdés bc) alpontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményét,

d)a (1) bekezdés be) alpontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetés történhet

a.) a szociális segítő által történő házhoz szállítással b.) jogosult általi elvitellel.

(8) Az étkeztetést az önkormányzat a Gyermek és Közétkeztetési Intézmény konyháján biztosítja.

12.§ (1) A szociális étkeztetést meg kell szüntetni:

a.) az ellátott, illetve a törvényes képviselő kérelmére, b.) ha a jogosult intézményi elhelyezése indokolt,
c.) a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn.

13.§.(1) A szociális étkezés megszűnik:
a.) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b.) a jogosult halálával. 2. Térítési díj

14.§(1) A személyes gondoskodástnyújtó étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az önkormányzat e rendelet 3. melléklete szerint határozza meg.

(2) A szociális étkeztetésért fizetésre kötelezettek köre:

a.) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b.) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint

c.) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy.

(3) A szociális étkeztetés térítési díját utólag, a tárgyhónapot követő hó 10-ig kell megfizetni.

3. Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeri házi segítségnyújtás

15.§ (1) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott házi segítségnyújtást, és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás útján biztosítja.

4. Családsegítés

16.§ (1) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott családsegítést, valamint a gyermekek átmeneti gondozását a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás útján biztosítja.

5. Nappali ellátás

17.§(1) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott nappali ellátást, a közösségi ellátásokat, valamint az integrált támogató szolgáltatáshoz való hozzáférést a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás útján látja el.

6. Szociálpolitikai kerekasztal

18.§ (1) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B § (2) bekezdése alapján létrehozza a szociálpolitikai kerekasztalt, melynek tagjai:

1. a)  Szociális Bizottság Elnöke
2. b)  Polgármesteri Hivatal szociális előadója
3. c)  Naszály Község háziorvosa
4. d)  Naszály Község védőnője
5. e)  Általános Iskola és a Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde gyermekvédelmifelelőse.IV. Fejezet Gyermekvédelmi ellátások

1. Gyermekjóléti szolgáltatás

19.§(1)A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás útján látja el.

2. Bölcsődei, óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

20.§(1)Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásának keretében gondoskodik az ellátásban részesülő gyermekek nappali felügyeletéről, neveléséről, gondozásáról és étkeztetéséről.
(2) Az ellátás szervezeti formájaként az önkormányzat bölcsődei csoporttal működő óvodát tart fent .

(3)Az intézményi térítési díjat e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) A bölcsődei felvétellel kapcsolatos kérelmet az intézményben kell benyújtani, és annak elbírálásáról az intézményvezető dönt.

V. Fejezet

1. Záró rendelkezések

21. § (1)Ez a rendelet 2015.március 1-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti:

1. Naszály Község Önkormányzata Képviselőtestületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 5/2012. (II.10.) önkormányzati rendelete,
2. Naszály Község Önkormányzata Képviselőtestületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 5/2012 (II.10) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 16/2012 (IX.1.) önkormányzati rendelete.

3. Naszály Község Önkormányzata Képviselőtestületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 5/2012 (II.10.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 1/2013 (II.1.) önkormányzati rendelete
4. Naszály Község Önkormányzata Képviselőtestületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 5/2012 (II.10.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 11/2013 (XII.10.) önkormányzati rendelete,

5 Naszály Község Önkormányzata Képviselőtestületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 5/2012 (II.10.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 3/2014 (II.24.) önkormányzati rendelete
6. Naszály Község Önkormányzata Képviselőtestületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 5/2012 (II.10.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 10/2014. (XII.5.) önkormányzati rendelete,

7. Naszály Község Önkormányzata Képviselőtestületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 5/2012 (II.10.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 1/2015. (III.1.) önkormányzati rendelete,

Maszlavér István  polgármester

Szűcs Márta  jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. február 27-én a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre került.

Szűcs Márta jegyző